A hast�nc t�rt�net�r�l sz�mos feljegyz�st, le�r�st k�sz�tettek, �gy h�t t�l sok �jat nem is tudok �rni. Ez�rt csak n�h�ny f�bb esem�nyt emeln�k ki.

Napjainkban a hast�nc az egyik legn�pszer�bb t�nc �s a  vil�g legr�gebbi t�ncform�ib�l alakult ki. Kb. 7000 �ves m�ltra tekint vissza. Eredeti arab neve: Raks Sharki, sz�szerint azt jelenti, hogy a "Kelet t�nca". 

A hast�nc a term�kenys�g gondolat�hoz kapcsol�dik. R�g�szeti bizony�t�k /pl: spanyolorsz�gi k�korszaki barlangrajzok/ van arra, hogy m�r az �skorszakban m�velt�k, speci�lis term�kenys�gi t�nck�nt alkalmazt�k, ahol kiz�r�lag l�nyok, asszonyok t�ncolt�k. K�z�p-Afrik�ban p�ld�ul a sz�l�s el�k�sz�t�s�re haszn�lt�k, �neksz�, taps, �s a sz�l�si mozdulatok elt�ncol�sa jellemezte. Az �kori Egyiptomb�l, G�r�gorsz�gb�l, a sum�rok f�ldj�r�l szint�n maradtak r�nk feljegyz�sek, eszk�z�k, t�rgyak, melyek t�ncosokat �br�zoltak: pl. szobrok, g�r�g v�z�k. Ezeken a t�ncosok f�v�s hangszerekre, f�tyolban, "alig ruh�ban" t�ncolnak. A g�r�g�k t�rt�nelm�k sor�n titkos szertart�sokon vettek r�szt, melyek szerves r�sz�t k�pezte a t�nc. Ezek kezdetben Dion�szosz, Bacchus term�szetisteneket im�d�, f�ktelen, orgiaszer� szertart�sok voltak, majd a t�bbi, term�kenys�ggel �sszef�gg�sbe hozhat� isten, istenn� im�data is /pl. Afrodit�, Artemis/ hasonl�k�ppen zajlott: �jszakai szertart�sok, als�nem�t visel�, papn�k, sz�zek, le�nyok, asszonyok �t�s, cs�rg�s, f�vos hangszerekre t�rt�n�, rajong�, �nk�v�leti, buja, eksztatikus t�ncokkal im�dj�k isten�ket, ahol gyakran k�gy�kat is alkalmaztak.

K�s�bb az �kori t�rsadalmakban kiker�lt a t�nc a templomokb�l a vil�gi �letbe, �s sz�rakoz�sb�l, illetve sz�rakoztat�sb�l v�gezt�k. Az �kori G�r�gorsz�gban a szeg�nyebb csal�db�l sz�rmaz� l�nyok kimentek a piact�rre, ahol a lelkes k�z�ns�g p�nzt dob�lt az �gyes t�ncosnak, �gy �ssze tudt�k gy�jteni a hozom�nyra val� p�nzt, �s hogy azt biztos helyen tudj�k, felvarrt�k a ruh�jukra d�sz�t�sk�nt. A p�nzdob�l�s szok�sa a mai napig fennmaradt az arab orsz�gokban, �s a mai t�ncos ruh�kat is az �kori aranyp�nz ut�nzat�val d�sz�tik. 

Az orient�lis t�nc t�rt�net�ben nagy jelent�s�g�k van a cig�nyoknak, akik kult�r�jukat meghonos�tott�k azokban az orsz�gokban, ahol kereszt�l v�ndoroltak. Eredetileg Indi�b�l indultak, �tkeltek, majd sz�tsz�ledtek Eur�p�ba, �s Andal�zi�ban �llapodtak meg. V�ndorl�suk kb. 1000 k�r�l kezd�d�tt. Utaz�saik sor�n sz�rakoztat�sb�l �s egy�b munk�kb�l tartott�k fenn magukat. Az emberek p�nzt dob�ltak nekik, amit ruh�jukra varrtak fel, innen ered a r�z�kend�k, ruh�k p�nz�rm�kkel d�sz�t�se. Zen�ikben �s t�ncaikban fellelhet� az indiai �s az arab, perzsa behat�s. A ghawazee-k �s t�r�k csengik is az Indi�b�l elv�ndorolt roma t�rzs tagjainak lesz�rmazottai.

A "Nyugat" az 1870-es �vekben, a vil�gki�ll�t�son fedezte fel "kelet t�nc�t", ahol a furcsa mozdulatokt�l meglepett n�z�k hast�ncnak keresztelt�k el, holott a keleti t�nc enn�l j�val kifinomultabb, s t�bbet jelent.